Magának a hőszigetnek az erősségét hagyományosan a városban és annak közeli, beépítetlen, így vidékinek tekinthető helyen mért értékek különbségeként értelmezzük (hősziget-intenzitás). Operatív mérőállomás kevés helyen található városi területen, mivel ezeknek a fő célja a nagytérségű időjárási jellemzők mérése. Kivételes helyzetben van ilyen szempontból a két szegedi mérőállomás, amik által mért adatokat ráadásul élőben lehet követni az adatok megjelenítésére szolgáló honlapon.
Általában a városi mérőállomások elhelyezése a helyi adottságoknak köszönhetően igen változatos (pl. lakótelep, iskolaudvar, park, leburkolt tér), ami az eredmények összehasonlíthatóságát megnehezíti (Stewart 2007). A mérőhelyek objektív, éghajlati szempontú jellemzésére többféle rendszer létezik, az egyik legújabb a Lokális Klímazónák (Local Climate Zones, LCZ) rendszere (Stewart–Oke 2012).
Irodalomjegyzék:
- OKE TR 1987: Boundary layer climates. (2nd ed.). – Routledge, London-New York. 435 p.
- Stewart ID, 2007: Landscape representation and the urban-rural dichotomy in empirical urban heat island literature, 1950–2006. Acta Climatologica et Chorologica 40–41, 111–121.
- Stewart ID, Oke TR, 2012: Local Climate Zones for urban temperature studies. Bulletin of the American Meteorological Society 93, 1879–1900.
- WMO, 1983: Abridged final report, 8th session. Commission for Climatology and Applications of Meteorology,World Meteorological Organization (WMO No. 600), Geneva.


